Szentgyörgyi Horváth család emlékezete

A Szentgyörgyi Horváth család a XVII. században települt át, a török elől menekülve a Magyar Királyság területére. Vas megyében lettek földbirtokosok, ekkor jutott Horváth István Répceszentgyörgy helységhez, mint birtokadományhoz, és innen ered a család előneve. Kerültek ki közülük alispánok, meghatározó méltóságok, birtokaik később az egész ország területére kiterjedtek. A családból kiemelkedett Szentgyörgyi Horváth (II.) Zsigmond (1737-1808), aki nagy vagyont szerzett a családnak. Kezdetben a magyar királyi testőrségnél szolgált, majd országgyűlési követ lett, később Békés megye főispánja, végül kamarás és királyi tanácsos. Szentgyörgyi Horváth Zsigmond idején kezdődtek meg a család nagy építkezései: a budai Horváth-kert és a füredi Horváth-ház kivitelezése.
Szentgyörgyi Horváth Zsigmond halálát követően a vagyon fiai kezelésébe került. Ekkoriban, a reformkor kezdetekor tartották meg az első Anna-bált, 1825-ben. Szentgyörgyi Horváth Fülöp-János (1777-1841) nejét hívták Borsodi és Katymári Latinovits Annának (1783-1862), innen eredhetett a bál elnevezése. Leányuk a Krisztina (1805-1827) nevet viselte. A hagyomány szerint ezen a napon, július 26-án ismerkedett meg Szentgyörgyi Horváth Krisztina és Kiss Ernő (1799-1849) császári tiszt, de kapcsolatuk a források alapján már korábbi években kezdődhetett. Szerelmüket 1826-ban szentesítették, Kiss Ernő kilépett a seregből és a répceszentgyörgyi katolikus templomban kötött házasságot Krisztinával. A Szentgyörgyi-Horváth család kiterjedt rokoni kapcsolatai, valamint hatalmas birtokainak köszönhetően nagy hatást gyakorolt Vas vármegye, valamint az egész ország életére is. Az általuk építtetett épületek közül kiemelkedik a Hefele Menyhért által tervezett répceszentgyörgyi kastély, amely 1905-től 1945-ig a szombathelyi püspök nyaralójaként funkcionált, az ölbői-, a szelestei kastély, valamint a hegyfalui templom.