Sitke épített öröksége és a Felsőbüki Nagy Család

A Felsőbüki Nagy Család Sitkei Épített Öröksége

 Sitke földesurai közül kiemelkedő szerepe a Felsőbüki Nagy családnak volt. Nekik köszönhető, hogy ezen az alig hétszáz fős településen ilyen patinás, műemléki védettségű épületek találhatók. A római katolikus Szentháromság templomot 1767 és 1774 között Felsőbüki Nagy Ferencné, gr. Niczki Borbála építtette. Egyhajós, a hajónál keskenyebb szentélye félköríves. A szentély mellett két oldalon szimmetrikusan elhelyezkedő sekrestye van. A nagyméretű barokk, négyoszlopos, gazdagon díszített oltárnál áll a négy egyházatya aranyozott szobra, az 1774-ben Dorffmeister István által készített Szentháromság oltárkép körül. A templomban megtalálható még ifj. Dorffmeister István Immaculata festménye 1801-ből, és a „Szent László ágaskodó lovon vizet fakaszt a sziklából” című festmény. A jobb oldali mellékoltáron található a jáki iskola műve a XIII. századból, Isten báránya kereszttel és sárkánnyal. Felette Nepomuki Szent Jánost ábrázoló festmény látható. A főoltár és a szószék Páris Mihály soproni szobrász munkái. A Kálvária Kápolnát Felsőbüki Nagy Sándor és felesége, Weidgang Teréz építtették 1871-ben. A neogót kis kápolna magas bástyával, előtérrel körülvéve, két toronnyal épült, cseréppel fedett. Tornyai homokkőből készültek, csonkák. A kápolna keleti homlokzata előtt neogótikus emlékoszlop áll. A kápolna stációképeit Petrás Mária készítette. A kápolna 1946-ban került az egyházközség tulajdonába, miután az utolsó kegyúr, Felsőbüki Nagy György meghalt. Az épületet nem tudták karbantartani, így a nyolcvanas évekre teljesen lepusztult, berendezését széthordták. 1988. február 17-én született meg az a megállapodás, mely szerint az egyházközség 50 év használatba adja az épületegyüttest a Kápolnáért Kulturális és Sportegyesületnek. Az egyesület vállalta, hogy az épületet átveszi és gondoskodik a felújításáról. A felújításhoz szükséges anyagiakat a kápolna oldalában megrendezett koncertek bevételéből fedezték. A Balázs Ferenc ötlete alapján indult koncertsorozat több mint 30 éve tart. A Felsőbüki Nagy-kastély középkori alapokon nyugszik, fontos szerepet töltött be a török elleni harcokban. Az egykor erődítményszerű épületet előbb barokk, majd 1851-ben romantikus stílusban alakították át. Bejárata előtt áll a „Búsuló Krisztus szobor”, melyet Felsőbüki Nagy Franciska állíttatott 1734-ben. A kastélyban 1946-tól általános iskola működött, majd 1982-ben két vállalkozó szellemű család a kastélyprogram keretén belül vállalta, hogy felújítja. 1983-tól kastélyfogadóként üzemel.