Rába folyó

Rába folyó

A Rába folyó alkotja Vas megye földrajzi tengelyét. Az Alpokban eredő folyó 95 km megtétele után Alsószölnöknél lép be hazánk területére. Innen keleti-északkeleti irányban folyik tovább, Vas megyét Pápocnál hagyja el, majd Győrnél ömlik a Dunába. A Rába a Duna legjelentősebb hazai mellékfolyója. A földtörténeti pliocén korszak legvégén Körmend-Nick vonalon egy árkos süllyedék jött létre, a folyó a pleisztocén korban itt alakította ki völgyét, lerakva a magával hozott kavicsot. Nicktől északra több ágra szakadt, és hordalékkúpot épített a holocén korban is, csupán a folyószabályozást követően kényszerült állandó mederbe. A folyó a sárvári hídig – néhány kanyarulat-átvágástól eltekintve – tehát ma is természetes mederben folyik. A Rába hazánk egyik legkevésbé háborított folyóvize, számos fajnak nyújt otthont. Élővilágának kialakulásában döntő szerepe volt a területen érvényesülő domborzati és éghajlati hatásoknak. Ez az élővilág egyszerre alpokaljai, szubmediterrán és kontinentális hatásokat tükröz. A folyót bokorfüzesek, fűz-, feketenyár-, keményfa-ligeterdők kísérik, melyekben gazdag a lágyszárú-vegetáció is. A holtágak és a folyó mentén találkozhatunk nádasokkal és magassásokkal, továbbá viszonylag nagy területen láp- és mocsárrétekkel is. A vízi növényvilágot mintegy 400 algafaj és különböző hínártársulások képviselik. A folyó vizében, a part és erdők talajában, illetve a felszín felett gazdag a Rába-mente állatvilága is. Szivacsok, férgek, kagylók, csigák, rákok mellett gazdag rovarvilág is található itt. A folyóban sokrétű a halállomány, melyből kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel a magyar bucó rábai populációja. Nem hajózható a folyó, de a római korban még fontos szállítási útvonal volt. A XX. század elejétől megindult a vízi turizmus, melynek első vasi bázisa Körmendnél volt. Fürdőzés, horgászat céljaira ma már kevésbé használják, mint régen. Vas megyében a Rábán 5 vízerőmű található: Alsószölnökön, Csörötneken, Körmenden, Ikerváron és Kenyerinél.