Kőszegi hegység

Kőszegi-hegység

A Kőszegi-hegység az Alpokalja egyik kistája, a Keleti-Alpok része.  Itt található a magyar–osztrák határon emelkedő 883 méteres Írott-kő, amely egyben a Dunántúl legmagasabb pontja. A hegység jelentős része a Kőszegi Tájvédelmi Körzet védelme alatt áll. A hegységet főként kristályos palák alkotják, amelyekből meredek sziklafalak nem alakulnak ki. Éghajlata kiegyensúlyozott, a csapadék egész évi mennyisége meghaladja az országos átlagot. Több mint száz forrása közül legismertebb a Hétforrás. A tiszta, páradús levegőnek köszönhetően a hegység klímája gyógyhatású.A Kőszegi-hegységet szinte egybefüggő erdő borítja, amelyre gyertyános-tölgyes vagy a hegyvidéki bükkös a jellemző. A védett növényfajok száma 100-120 közötti. A hegység állatvilágában több állatfaj jelenléte bizonyított, amelyek csak itt élnek Magyarországon, például az alpesi sáska, a számos, szigorúan védett lepke- és szitakötőfaj, de hasonló érték a bogarak között is akad (pl. a futóbogár). A tiszta vizű patakokban él a kövi csík, a sebes pisztráng, a mind ritkább kövi rák.A gazdag kulturális örökséget jellemzi, hogy a hegység területe már a bronzkor óta lakott, több helyen bronzkori sírokat, kohókat és bányákat, a Velem melletti Szent Vid-hegy mellett egy ősi város nyomait tárták fel. A kutatók megtalálták a rómaiak vízvezetékrendszerét is, amellyel Sabariát (Szombathely) látták el ivóvízzel. A honfoglalás után a terület gyepűvidéknek számított, és védelmi funkciót látott el.