Kalinkó, a hagyományos vasvármegyei lakodalmas sütemény

Az 1970-es évekig a vasi lakodalmak elengedhetetlen feltétele volt a kerek, perecforma kalácstésztából gyúrt sütemény, a kalinkó, amelyet a Dunántúlon a régi kulcsok fogantyújához hasonló merevítő rácsozattal hálóznak be. Főleg a lakodalom felvonulásaiban kaptak szerepet, részben karra húzhatók, s a lakodalmi tisztségviselők hordozták, olykor a násznépnek, de akár hívatlanoknak is osztogatták. Az osztrák-bajor „kringel, karika, perec, fejvédő (kerek) párnakarika” szó régies-magyar karingó alakjának, valamint nyugat-dunántúli karingó ~ kalinkó változatai mutatják, hogy a szó XIII—XV. századi átvétel. Hazánk nyugati részein a süteménykészítés fejlettebb nyugati technikája a korán kifejlődött bajor-osztrák pékipar közvetítésével honosodott meg. Mindennek ellenére a kerek fonott kalácsot, a menyegzői lakomák elengedhetetlen ünnepi ételét nem nyugat-európai technikának, vagy természeti jelenségen alapuló hagyománynak, hanem kelet-európai kultikus jellegzetességnek tartják, amely magában hordozza az életfa jelképét, rajta keresztül pedig a termékenység üzenetét. Egy zsombor lisztből, amely mintegy 5 kg-ot jelent, 5-6 lakodalmi kalinkó készül. Bár a kalinkót gyakorlatilag falvanként eltérő módon készítették. A ma legismertebb és legelfogadottabb recept a következő: az élesztőt felfuttatjuk és a liszttel, a langyos tejjel, a cukorral, a tojások sárgájával, a csipet sóval kalácstésztát dagasztunk. Amikor már elválik a tészta az edény falától, hozzáadjuk a zsírt és addig dagasztjuk, amíg szép egyenletes lesz a tészta. Langyos helyen, letakarva hagyjuk megkelni. Amikor duplájára kelt, egy deszkára borítjuk és hurkára formázzuk. A rudat vágjuk egyszer félbe és az egyik felét még egyszer félbe. Az így kapott a két vékonyabb szálat sodorjuk meg és csavarjuk egymásba, majd köralakban illesszük össze. A megmaradt tésztából, 4 szálat sodorjunk és helyezzük egyenként a köralakban összefont tésztára átlósan, a szélekeit pedig, hajtsuk a karima alá. Kenjük meg a tetejét tojás sárgával és előmelegített 160-180 fokos sütőben süssük szép pirosra. Amikor elkészült cukros, ecetes vízzel kenjük meg a tetejét és pár percig még tegyük vissza a sütőbe.