Győrvári csata

Az 1706-os Győrvári csata emlékének ápolása

A Rákóczi-szabadságharc harmadik legjelentősebb győztes csatája 1706. november 6-7-én Győrvár határában zajlott. A Béri Balogh Ádám és Bezerédy Imre vezette kuruc csapatok legyőzték a Horvátország felől betörő Heister Hannibal altábornagy seregét, megakadályozva ezzel Heister csapatainak egyesülését Stahremberg Guidó vezette labanc csapatokkal. Császári részről körülbelül ötezer, míg magyar oldalról mintegy négyezer katona vett részt az ütközetben. November 6-án délután öt óra körül megindult a kuruc támadás, a nehéz, mocsaras terepen egyik fél sem tudott számottevő előnyre szert tenni, bár több labanc ágyú is elsüllyedt. A császári had a sötétedés beálltával visszavonult Egervár várába. A kurucok az éj leple alatt bekerítő hadműveletet hajtottak végre, hogy másnap két irányból is támadhassák a németeket. A császári sereg, miután mindkét irányból támadás érte, a mocsár felé szorult. Aki nem a kuruc kardok áldozata lett, a lápban lelte halálát. A győzelem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy továbbra is kuruc kézen maradt a Dunántúl. A csata hőséről, a kuruc rohamot vezető Béri Balogh Ádámról iskolát, utcát, sőt tánccsoportot is elneveztek. A csatáról Győrvár település már az 1930-as évektől megemlékezett. 1932-ben avatták fel a kuruc emlékművet. Az 1960-as évektől a megemlékezések sporteseményekkel egészültek ki. A kuruc kupát kézilabdások és futballisták számára írta ki a település. A 70-es évektől az 1706 méteres kuruc futással bővült a megemlékezés. 1980-ra új emlékmű készült. 2003-tól a helyi civil szervezet szervezésében fesztivállá alakult a megemlékezés, ünnepi misével, látványos felvonulással, színvonalas programokkal. A megemlékezésnek köszönhetően nem csak a települési, de megyei szinten is ismertté vált Győrvár, és a győrvári csata emléke. A győrvári csata emlékének őrzése a település lakosai, helyi civil szervezet, települési önkormányzat, települési intézmények közös munkájával maradt fenn közel 90 éve. A település az emlékhely újabb felújításába kezdett. A helyi értékbizottság a kuruc hagyományok őrzését 2016-ban évkönyvben foglalta össze, mely reményeik szerint még sok év megemlékezését tanúsító lappal bővül majd. S bár jelentősen megváltoztatták ezzel a hegy formáját és magasságát, ugyanakkor a bányászatnak köszönhető az a ritka élmény a látogatók és kutatók számára egyaránt, hogy feltárul előttünk a hegy gyomra, betekinthetünk az egykor működő vulkán kráterébe. A hegy keletkezésének és fejlődésének megismerésében a hegyen található Vulkán-tanösvény táblái, valamint a 2013-ban létesített látogatóközpont, a Kemenes Vulkánpark segítik az érdeklődőket. A Ság hegy azonban nem csak geológiai szempontból egyedülálló. Különleges növény- és állatvilágát tanösvény segítségével mutatják be. A Somlói borvidékhez tartozó tanúhegy oldalában kiváló minőségű bor terem, ami szintén vonzóvá teheti ezt a vidéket. A Ság hegy tetején magasodik az 1934-ben emelt Trianoni Emlékkereszt, mely nagyrészt közadakozásból és az akkori bányatulajdonos támogatásából épült. Az ország legnagyobb, 19 méter magas trianoni emlékműve az 1920-as, a Magyarországot megcsonkító békeszerződésre emlékeztet, a folyamatos zarándoklatok mellett évente kétszer emlékező ünnepségek helyszíne. Az egyedülálló természeti környezet a megye, a térség vonzereje.