Boldogasszony Anyánk Vas Vármegyei eredete – Lancsics Bonifác szerzői életútja-

“Boldogasszony Anyánk” Vas Vármegyei eredete – Lancsics Bonifác szerzői életútja-

A régi magyar család sarja Grazban logikát tanult, majd Nagyszombatban bölcseleti tanulmányokat folytatott. Ezután 1693-ban lépett Szent Benedek Rendjébe. Filozófiát már Pannonhalmán, teológiát pedig Nagyszombat egyetemén hallgatott. 1710. október 3-án szentelték pappá. Pályáját Pannonhalmán kezdte. Hitszónokként és ún. novíciusmesterként is kiválóan helytállt, de a gazdasági természetű ügyek magisztereként is jeleskedett. 1710 és 1714 között a somogyi tizedek beszedője; 1715-től pedig egy évtizeden át főmonostori perjel. Vaskos kéziratait négy kötetben őrzi a főmonostori levéltár. Különös érdeklődést tanúsított a gyógynövények, a belőlük készíthető főzet, tinktúra, kenőcs, borecet, szappan, valamint ezek receptjei iránt. Az ő kezdeményezésére hozták létre az első levendula-ültetvényt Pannonhalmán. A Géza fejedelem által Szent Márton hegyén ezer évvel ezelőtt letelepített bencések az Árpádok korában alapozták meg a dömölki apátságot, amely nemcsak hiteles-, de búcsújáróhely is lett. A török dúlást követő balsorsos esztendők után, 1725-ben Sajghó Benedek főapát Lancsicsot jószágkormányzónak küldte Dömölkre, aki itt töltött évei alatt fellendítette az apátság gazdaságát, de a környék lelkipásztori gondozását is szívügyének tekintette. Azon dolgozott, hogy e hely egykori Mária-kegyhely jellegét valamilyen formában felújítsa. Megérkezése után nem sokkal, már 1725-ben Nagyboldogasszony napjára zarándoklatra hívta Kemenes-vidék papjait és híveit. Lancsics Bonifác pannonhalmi évei alatt is bizonyította Regnum Marianum-i honosságát.1715 előtt írta a Magyarok Nagyasszonyának szinte minden magyar által mindmáig ismert legkedvesebb himnuszát, a 10 versszakból álló “Boldogasszony Anyánk…” kezdetű Máriaéneket, amely először rendtársának, Szoszna Demeternek kéziratos énekeskönyvében olvasható. A sokáig rejtve maradt szerző beazonosítását segítette, hogy a szöveg eredeti versszakainak kezdőbetűi összeolvasva a BONIFÁCIUS nevet mutatták. E lancsicsi vers –népénekké válva, szájról szájra szállva – szövegében is többször változott. 1793-ban Vácott már “nationalis cantio”-ként, azaz nemzeti énekként emlegették és hazánkban hosszú ideig himnuszként énekelték. Sorai a mindenkori magyarokat hazafias érzelmük bátor megvallására késztették. Kölcsey Ferenc himnusza előtt a magyarság himnuszának számított és napjainkban is közismert a világon bárhol élő magyarok számára. Jelentőségét mutatja, hogy a 2021-es budapesti Eucharisztikus Világkongresszus Lancsics imájával kezdődött és fejeződött is be. A “Boldogasszony Anyánk” Máriaének az értéktári piramis legmagasabb csúcsára méltó nemzeti kincsünk.