Keresés

Részletek

Bérbaltavári ősállat régészeti lelőhely

1856-ban a Vas megyei Baltaváron a Budapest–Graz postaút építése során az ott dolgozó kubikosok ásói ősi, több millió éves ősállatok csontjait fordították ki a Kancsal-domb homokjából. 7-8 millió évvel ezelőtt a Földön globális klimatikus átrendeződés kezdődött meg. A trópusi őserdők területe visszaszorult, peremükön szavanna alakult ki. Baltavár ennek az átmeneti időszaknak a lelőhelye. Az alsó rétegek még a Pannon-tenger üledékeit, míg a felette lévő csonttartalmú homokrétegek már a környezetváltozás hatására létrejött új állatvilág maradványait tartalmazzák. Valószínűleg a sztyeppetűz elől menekülő állatok a magas partról belezuhantak a sebes folyóba, amely tovább sodorta a csontokat. Így az egykor erre hömpölygő Ős-Zala 3-4 méteres vízesésének aljánál kialakult öbölben az elpusztult állatok csontjai koncentrálódtak. A baltavári ősemlős fauna 30 állatfajának csontjai kerültek elő. Többek között kavicsevő emlős, kardfogú tigris és mamut, őselefánt, ősló, medve és orrszarvú, gazella maradványokat, valamint 17 csigafajt is találtak. A leletek egy része a 2005. október 24-én civil kezdeményezéssel létrehozott Baltavári Ősállatok Csontjainak Állandó Kiállításán, a szombathelyi Savaria Múzeumban és a vasvári Helytörténeti Múzeumban látható. Többségük bécsi, budapesti és londoni múzeum birtokába került. A lelőhely presztízsét növeli, hogy több állatfaj maradványait itt találták meg először a világon. Az egyik ilyen a Gazella baltavarensis, mely nevében is viseli lelőhelyét. A településre érkezőket egy kardfogú tigrist ábrázoló szobor fogadja, mely az itt talált ősi csontokra utal. 1860 óta legalább hat jelentős ásatást végeztek a területen, s a leletek nemzetközileg elismertté tették a települést. Az idők során nem mindig jelentőségének megfelelően kezelt terület 2000 óta dr. Kordos László professzor tulajdona. A legutóbbi kutatás 2000-ben és 2001-ben az ő vezetésével zajlott. A globális környezeti változások geológiai és biológiai megismerése által Baltavár neve a szakmai körökben már csaknem 150 éve jól ismert világszerte. A hazai nevezéktani gyakorlatban a miocén legfelső alemeletét, mely 6,4-5,4 millió éves, baltaváriumnak nevezik.