Oszkói Hegypásztor Kör értékmentő tevékenysége

Az Oszkói  Hegypásztor Kör értékmentő tevékenysége

Oszkó környékén a XIII. század óta foglalkoznak szőlőtermeléssel, a szőlőhegy a XVIII. században nyerte el mai formáját. A kialakult hegyközségi szervezet szigorú szabályzata megakadályozta a hegy területének változását, így a hegy ma is a XVIII. századi telekrendszert mutatja, a hagyományos fűrészfogas beépítési rend is megfigyelhető. Az oszkói szőlőhegy épített és természeti értékeinek védelmét a Hegypásztor Kör tartja fő feladatának. A kör egy közel 30 éve működő egyesület. Tevékenységének alapja a helyi értékekre alapozott, közösségi keretek között zajló fejlesztő tevékenység, amely az értékek megőrzésén túl segíti az Oszkóban és a térségben élő emberek helyben való boldogulását is. Az egyesület alapítói és tagjai a faluban élő idősektől tanulták meg a kézi aratás, cséplés, zsúpkettőzés, paticsfal készítés, stb. fortélyait, melyet az első időszakban kizárólag értékmentő, illetve hagyományőrző céllal használtak.  Kezdetben zsúpértékesítés, majd tetőfedési, javítási munkák alkották a megrendelések zömét. Kiemelkedő feladat volt a szentendrei skanzen újonnan felépülő, – észak-magyarországi tájegységet bemutató – részén 13 épület tetőfedése, valamint az Őrségben a pityerszeri épületegyüttes komplex felújítása.   2002-ben egy gerendafalú, zsúpfedeles lakópince teljes rekonstrukciója valósult meg, ezt követően számos hagyományos borospince felújítását valósították meg. Az oszkói pincesor látogatható, értékét növeli a több százéves tölgyerdő, amelybe a pincesor ágyazódik.  A tölgyfák árnyékában található egy kút, régen gémeskútként működött, de sajnos a 80-as években a célszerűség szempontjából átépítették. 2009-ben sikerült a kutat kitisztítani és gémeskút formáját visszaállítani, a területet rendezni. A Hegypásztor Kör által gondozott területen még egyben is érzékelhető a régmúlt szőlőhegyi hangulata, számos program és szolgáltatás kapcsolódik a szőlőhegyhez. Kulturális, hagyományőrző és ifjúságsegítő munkába kezdtek, a közösségépítés jegyé­ben 2005-ben átadták a közösségi házat, ahol kialakításra került a „Határmenti vinotéka” és megkezdte működését a Hegyháti Borbarát Kör. A zsúpkészítés vállalkozássá válásával nem tűntek el az érték-őrzést célzó programok sem, évente megrendezésre kerül az „arató nap”, a nyári néprajzi táborok programjaiba szervesen beépültek a népi építészettel kapcsolatos tevékenységek. 2013-tól a Hegypásztor Kör az országos jelentőségű „Nagyapám háza” program egyik motorjává vált, teret adva a vidék kincsei iránt érdeklődő fiataloknak a hagyományos építészeti tudás megszerzésére. A Hegypásztor Kör szőlőhegyi területén kialakított Erdei Iskolában a tájhoz kapcsolódó természeti, épített és kulturális örökségre épülő programokon keresztül erősödik a gyermekek helyi identitása. A 30 év alatt sikerült hosszú távon ható folyamatokat elindítani, az értékek megőrzésének fenntarthatóságát már gazdasági eredmények is segítik. A „hegyháti zsúp” mára külön fogalommá vált, előállítása már nem csupán az egyesülethez kötődik, az értékmentés több generációs folyamat lett.