Őriszentpéter, a Muraközi ménes

A Muraközi ménes – Őriszentpéter

A muraközi ló hazánk géntartalék értékű hidegvérű lova, a belga vérrel nem keresztezett hidegvérű ló neve. A klasszikus magyar hidegvérű ló tájfajtája, mely kisebb testtömegű, finomabb felépítésű, gyorsabb mozgású, kitartóbb munkavégzésű. A múlt század elején a Dunántúl nyugati és déli részén településszerkezeti és földrajzi viszonyok miatt egy intenzívebb, belterjes mezőgazdálkodás alakult ki. Ez az intenzívebb mezőgazdálkodás megkívánta az igaerő „modernizálását”, megnövekedett az igény az ökörnél gyorsabb, a melegvérű igáslovaknál teherbíróbb s egyben kitartó, jó munkakészségű igásállat iránt. Ilyen jellegű igényeket elégítettek ki a nyugati határszélen nagy számban behozott hidegvérű lovak, melyek nóri eredetűek voltak. A két világháború közötti időszakban a muraközi lovaknak főként a nehéz mezőgazdasági munkálatokban vették nagy hasznát. A múlt század húszas éveiben a muraközi lovak a magyar lóállomány egyötödét tették ki. A lótartás csökkenése és a mezőgazdaság gépesítése miatt, illetve azért, mert a muraközi fajta nem igazán tudott megfelelni a divatos sportlovakkal szembeni elvárásoknak, a fajta csaknem teljesen eltűnt. A XXI. század elején az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a muraközi ló génmegőrzésének fontosságát felismerve elhatározta, hogy visszatenyésztési programot indít, melynek köszönhetően megtalálható őshonos fajta Őriszentpéteren.