Kőszegi Szőlő Jövés Ünnepe

A Kőszegi Szőlő Jövés Ünnepe

A kőszegi „szőlőjövés”, a szőlőhajtások megörökítésének rítusa vélhetően középkori jogszokásokból alakult ki, amely ma is élő hagyomány a nyugati határ menti kisvárosban. Kőszegen a városi elöljárók és a hegymesterek tisztújításakor a szőlőhajtások bemutatását már a XVI. században gyakorolták. A Szent-György-napi „Szőlő Jövés” ünnepe rendezvénysorozat fő eseménye a szőlőhajtások bemutatása a polgármesternek a Városháza előtti téren. A szőlősgazdák a levágott „jövéseket” származási helyükkel, a szőlő fajtájával gondosan megjelölve a mindenkori hegybíró vezetésével, táncosok, a Könyvet üvegbúra alatt hordozó legények, és puskával felfegyverzett darabontok kíséretében viszik a Városháza elé. Itt történik a friss hajtások bemutatása a polgármesternek, valamint a hegybíró beszámolója az elmúlt borászati év eredményeiről, a szőlők jelenlegi állapotáról. A polgármester fogadalmat tesz, hogy ő maga is jó gazdája kíván lenni a városnak és a tradícióinak, majd ezt követően elrendeli az új hajtások bejegyzését, melyre a Jurisics vár Lovagtermében kerül sor. Ezt követi a közel egy hétig tartó ünnepségsorozat a városi intézmények, a bortermelők, a civil szervezetek részvételével, amely magában foglalja a kőszegi, megyei és kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi borversenyt, a Szőlő és Klíma Konferenciát, a Szent György-napi Énekkari Találkozót, valamint a Bechtold István Természetvédelmi Vetélkedőt és a helyi fúvósok hangversenyét is.