Felsőcsatár-a rozmaringolás hagyománya

A rozmaringolás hagyománya Felsőcsatáron

Felsőcsatár az ország nyugati határánál, Szombathelytől 18 kilométerre található. A községben jelentős számú horvát nemzetiségű él.A rozmaringolás horvát eredetű farsangi népszokás, mely része a farsang utolsó vasárnapján kezdődő „téltemető” hagyománynak. A szőlősgazdák borospincéikben várják a fiatal legényeket (újabban lányokat is), akik muzsikaszó kíséretében járják végig a hegyet. A településen hagyományosan három napig ünnepelik a farsangot. Hamvazószerda előtt két-három héttel a legények sorra járják a lányos házakat, hogy engedélyt kérjenek a rozmaringszedésre. Farsang utolsó vasárnapján bállal kezdődik a farsangi mulatozás. Sorba járják a szőlőhegy pincéit, énekelnek, mulatnak. Harmadnapon, húshagyókedden kerül sor a farsang csúcspontjára, a rozmaringszedésre.  A legények szépen kiöltözve, magyar és horvát dalokat énekelve, táncolva járják végig a lányos házakat, a ház előtt összefogódzva énekelnek.Ha a „lányos ház” kapuja sarkig tárva van, akkor szívesen látják a legényeket, behívják őket a házba, ahol étellel-itallal, jellemzően házi sonkával, tormával, finom húsétellel várják a fiúkat. A legidősebb legény engedélyt kér a rozmaringolásra, a nagylány ekkor a fiúk kalapjára tűz egy szép szál rozmaringot és saját kezűleg készített színes papír virágot. Miután ettek-ittak, táncoltak, elköszönnek, megköszönik a szíves vendéglátást, és egy házzal odébb állnak. A mulatozást este a bálban folytatják, de csak éjfélig, mert hamvazószerdán már elkezdődik a nagyböjt.