Farkas erdő

Farkas erdő

A Farkas-erdő Vas megye legnagyobb összefüggő erdőtömbje, valamint első védett helyi természeti értéke. Az Országos Kéktúra útvonalán elhelyezkedő parkerdő a Vasi-Hegyháton 14 település határában terül el, közel 7200 ha-on. Elnevezésének eredetére több elmélet is kialakult, az egyik legismertebb szerint az erdő 1252-ben a Farkas-család tulajdonában állt. Az évek során a birtok többször cserélt gazdát, végül 1875-től a II. világháború végéig a sárvári bajor királyi hercegi család fennhatósága alá került. Wittelsbach Lajos bajor herceg kezelésbe vette a lepusztult területet, szakszerű gazdálkodást vezetett be és bajor erdészeket szerződtetett. A legismertebb Scherg Lőrinc volt, aki 1884-ben érkezett Magyarországra és 1909-től közel 30 évig volt a Farkas-erdő főerdésze. Kívánsága szerint feleségével együtt itt temették el és síremléke a saját telepítésű tölgyfái alatt áll. A parkerdő számos látnivalóval és tan­ösvénnyekkel várja a túrázókat. A Rózsáskerti kirándulóhelyen, a Hidegkúti pihenőhelyen, a Káldi bejáratnál, valamint a Csipkereki autóspihenőnél védőház, tűzrakó helyek és erdei bútorok szolgálják a kirándulók kényelmét A Farkas-erdő egyik érdekessége az őserdő, melyben a faállomány alakulását kizárólag természetes folyamatok határozzák meg már több mint 120 éve. Nevezetességei közé tartoznak még a banyafák, azok a kb. 300 éves vén tölgyfák, melyek 1995-ben dőltek ki. A hiedelem szerint szombatonként a fák tövében találkoztak a seprűnyélen odaérkező boszorkányok. A helybeliek által Terézia-kútnak nevezett Mária Terézia-forrás Vas megye első természetvédelmi területe, 1942-ben nyilvánították védetté. Nevét a Mária Terézia-forrás egykori tulajdonosáról, Mária Terézia Henrietta Dorottya főhercegnőről kapta. Scherg Lőrinc létrehozott egy bükköst is az egykori tulajdonos, III. Lajos bajor király emlékére. Sajnos azonban a korábbi állományból megmaradt, utolsó kettő Lajos-bükk 2005-ben, egy szélviharban derékba tört, s napjainkra már csak csonkjaik emlékeztetnek a hajdani bajor királyi erdőre. Az itt található, 1911-ben felállított „Királyi kőpad” az e helyütt megpihenő bajor királyi hercegi családra emlékeztet. A káldiak által „Pilóta-domb” néven ismert területen áll egy kereszt, melyet vitéz nemes Molnár László repülős hadnagy emlékére állítottak. A Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem tulajdonosa haláláig a II. világháborúban a legtöbb magyar légi győzelmet aratta. 1944. augusztus 7-én ezen a helyen halt légi harcban hősi haláltA Farkas-erdő Káld községtől keletre fekvő részét Avasnak hívják. Az itt megcsodálható „Avasi öreg tölgy” megközelítően 250 éves korában, 1995-ben dőlt ki. 2015. április 22-én átadták a közel 20 m magas Scherg Lőrinc-kilátót, mely a vasi haranglábak mintájára épült. Fentről látni lehet a Farkas-erdő keleti részét, a Kemensalját, a Kemeneshátat, valamint a vulkáni eredetű tanúhegyeket a termőterületekkel és a közeli falvak házaival tarkítva.