Batthyányak szellemi öröksége és a család emlékének ikervári hagyományápolása

A Batthyányak szellemi öröksége és a család emlékének ikervári hagyományápolása

A közel 400 éven át a magyar uralkodó osztály  vezető rétegéhez tartozó Batthyányak minden nemzedékében akadt olyan kimagasló személyiség, aki az osztályrészéül jutott nagy vagyonnal és hatalommal jól sáfárkodva, nemcsak saját és családja érdekeit szolgálta, hanem a nemzet ügyéért is komoly áldozatokat hozott. A Batthyányak származása a XIV. század közepén élt Rátót nemzetségbeli Szőke Miklósig vezethető vissza, akinek fia, Kővágóörsi Kis György az 1397-ben megszerzett Battyán településről felvette a Battyáni nevet. A következő száz esztendő tudatos birtok- és házasságpolitikájának köszönhetően a Batthyányak az ország főnemesei közé emelkedtek. A családi címert Batthyány I. Boldizsár kapta II. Ulászló királytól, a németújvári és a szalónaki várra pedig Batthyány I. Ferenc királyi adományként tett szert. Ettől kezdve a család birtokainak súlypontja a történelmi Vas megyébe helyeződött át. A XVI. századi Batthyány családfők közül katonai sikereivel és tudománypártoló tevékenységével emelkedett ki Batthyány III. Boldizsár, aki humanista udvarában vendégül látta a híres botanikust, Carolus Clusiust. A Balassi Bálintot mecénásaként támogató Batthyány II. Ferenc fia, I. Ádám elnyerte a grófi méltóságot, majd újabb uradalmak megszerzésével növelte a család birtokait. I. Ádám dunántúli főkapitányként irányította a Dél-Dunántúl katonai védelmét. Fiaival vált ketté a család hercegi és grófi ága. Batthyány II. Ádám fontos szerepet játszott Magyarország török alóli felszabadításában, és a XVIII. század elejére országbírói rangig emelkedett. A család a XVIII. században jutott hatalma csúcspontjára. Batthyány Lajos 13 éven át vezette a Magyar Kancelláriát, haláláig a király utáni legmagasabb pozíciót töltötte be: ő volt az utolsó nemzeti nádor. Öccse, Károly tábornagyként az osztrák örökösödési háborúban harcolt, majd a királynő kinevezte fiai nevelőjének. Érdemeiért hercegi címet kapott, s saját arcképével és címerével díszített aranydukátokat és ezüsttallérokat veretett. Batthyány Lajos fia, József 1776 és 1799 között állt a magyar katolikus egyház élén esztergomi érsekként. Batthyány Lajos dédunokáját, Fülöp herceget bőkezű mecénásként tartják számon. 1825-ben Széchenyi után a második legmagasabb összeget adományozta a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Sokat tett Körmend építészeti képének kialakításáért, több szobrot is állíttatott a városban. A család grófi ágából származott Batthyány Lajos gróf, Magyarország első felelős kormányának miniszterelnöke. Az 1840-es években vált a főrendi ellenzék vezéralakjává, 1848. március 17-én őt bízta meg a király kormányalakítással. Legfontosabb feladatának Magyarország alkotmányos önkormányzatának kiépítését, ezen belül az önálló fegyveres erő megszervezését tekintette. Lemondását követően, 1849 januárjában az osztrákok foglyul ejtették, koncepciós perben elítélték, majd október 6-án, az aradi vértanúkkal egy napon Pesten kivégezték. A XX. században is viselte kiemelkedő egyéniség a hercegi címet: dr. Batthyány-Strattmann László, aki egy évtizeden keresztül körmendi kastélyában ingyen gyógyította a rászorulókat. A szegények orvosát 2003-ban avatta boldoggá II. János Pál pápa.

Ikervárt a Batthyányak 1870 körül vásárolták meg, a kastélyt a XVIII. század végén gróf Batthyány Lajos építtette fel.  A Rába-parton elterülő Zsidahó-dűlőt az 1809. évi adománylevél szerint Batthyány József gróf azzal a feltétellel adta örökül a falu közbirtokosságának, hogy minden évben március 19-én, Szent József napján a község elöljárói koccintással emlékezzenek a gróf jótéteményére. Az ikervári Rába-völgy Zsidahó-dűlő nevű része természetvédelmi szempontból is fontos: a ligetes, cserjés, Rába-parti fás-legelő 400-500 éves tölgy- és vadkörtefáival jelentős tájérték. A terület természetvédelmi szempontból és tájképileg is rendkívül értékes, meghatározó jellegű a térségben. Ezüstből készült József-poharat ajándékozott a József-napi koccintás hagyományát felelevenítő Batthyány Lajos Művelődési Ház és Könyvtárnak gróf Batthyány Tihamér és gróf Batthyány Benedek. Az első felelős magyar miniszterelnök emlékének adózva 1913. október 12-én avatták fel Batthyány Lajos hat méter magas bronz emlékművét, melyet Bory Jenő szobrászművész készített, és ez volt sokáig Magyarországon az egyetlen egész alakos köztéri Batthyány-emlékmű. A község területén feltárt őskori és ókori leleteket a szombathelyi Savaria Múzeum őrzi. A lelőhely kiemelten védett, teljes feltárásra és a leletanyag teljes bemutatásra vár.