Search

Részletek

A Vas vármegyei Vát határában, a településtől mintegy két kilométerre, az egykori Nádasdy birtokon épített, a 18. században a szervita rend által gondozott kegyhely ma is ismert és látogatott búcsújáróhely, amelynek fő ünnepét augusztus 20-án ülik. Az itt elterülő erdő Nádasdy Tamás kedvelt vadászhelyei közé tartozott. Egy szép napon a főúr éppen reggelijét fogyasztotta a tisztáson, mikor egy vak lován közeledő koldust pillantott meg. A szerencsétlen pára belegázolt a forrásba, melynek vize a szemébe fröccsent, és ettől kezdve az állat újra látott. A csoda hatására határozta el Nádasdy Tamás, hogy e helyen kápolnát alapít. A Mária mennybemenetelének tiszteletére épült, Szent István és Szent László mellékoltáraival bővített kápolnát 1721. augusztus 20-án szentelték fel. Az alapító 1733-ban szervita szerzeteseket hívott, s még ennek az évnek szeptemberében két szerzetes meg is érkezett Vátra, akiket – megfelelő épület híján – saját kastélyában szállásolt el. 1745. június 10-ére elkészült a rendház, amely azonban csak 1788-ig működött, amikor II. József rendeletileg bezáratta azt. Maga az épület a második világháború alatt alig károsodott, de 1945-ben a kápolna alatti kriptát feltörték, a kápolna belsejét szétdúlták. A kegyképet egy szelestei lakos magához vette, és 1945 júniusában átadta a váti tanítónak. Az 1950-es években a kápolna elhagyatottan, üresen állt, tetejét, valamint a templomocskát körülvevő téglafalat lassan elhordták. 1964-ben Pék Gyula plébános ösztönzésére határozta el a falu a plébániatemplom és a kegyhely felújítását. Az újjáépített kápolnát 1967. augusztus 20-án Dr. Winkler József segédpüspök szentelte fel.