Széll Kálmán épített és szellemi öröksége

Széll Kálmán épített és szellemi öröksége

1843-ban született Gasztonyban. Felmenői 1639-ben III. Ferdinándtól nemesi címert kaptak. Apja, Széll József előbb al-, majd főispán, később Körmend országgyűlési képviselője volt. Pályafutását Deák Ferenc tanácsára szolgabíróként kezdte 1867-ben. Rátóton telepedett le. 1868-tól haláláig a járás országgyűlési képviselője volt. 1915. augusztus 16-án hunyt el. Szentgotthárd politikai és gazdasági fejlődésében tevékenysége jelentős szerepet játszott. 1869. évi beadványa nyomán Szentgotthárd nagyközség – a megyeszékhely után másodikként – királyi törvényszéket kapott. 1871-ben megnyílt az első Szentgotthárdi Takarékpénztár Rt., melynek elnöke lett. 1870-től sürgette a Győr–Szombathely–Graz vasútvonal megépítését, mely 1872 őszére készült el. Az igazgatótanács tagjaként elsősorban az engedélyek gyors keresztülvitelével segített. A vasútfejlesztés óriási lehetőséget jelentett az addig elszigetelt Rába-vidék fejlődésében. Tiszteletbeli elnöke volt az 1893-ban alakult polgári segélyegyletnek. Támogatásával sorban nyíltak ipari üzemek Szentgotthárdon: óragyár, téglagyár, selyemgyár, selyemszövőgyár. Neki köszönhette a település, hogy báró Wiesel József itt építette meg kaszagyárát. A kultúra, az ipar, a közlekedés fellendítésének, a bíróság és a takarékpénztár létrehozásának támogatásával elérte, hogy Szentgotthárd olyan intézményekkel és üzemekkel rendelkezzen, mint a jóval nagyobb városok.