Horvátzsidányi Peruska Mária-kegyhely

A Peruska Mária-kegyhely a Kőszeget-Csepreggel összekötő erdőtömbben található. Az erdei kápolna 29 szoborral a „Magyarok Nagy Zarándokútján” fekszik. A történelem, az állandóan változó táj és népessége alakította ki. A kegyhely jelképe a 300 évnél is idősebb kocsánytalan tölgy hagyásfa. A Jurisich Miklós bán által telepített környékbeli gradistyei horvátság szívügyének tekintette egy zarándokhely létrehozását, amelynek helyéül Horvátzsidányt szemelték ki. A peresznyei gróf, Berchtold Zsigmond minden év szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján, a négyes községhatárnál fekvő idős tölgyfához udvartartásával együtt kivonult és ott teljes népének, miden alattvalójának kötelessége volt megjelenni. Ott rendezte az uradalomban felmerült panaszokat. A gróf 3 éves fia – a Monarchia későbbi külügyminisztere – 1866-ban egy tömördi vadászaton elveszett, majd 3 nap múlva épen találták meg ennek, a kb. 300 éves tölgyfának a tövében, amelyen már akkor is egy Mária-kép függött. Ennek emlékére Berchtold gróf minden év szeptember 8-án hálaadó szentmisét rendelt el, „Peruska Mária” előbb a grófi családnak, majd a környékbelieknek a zarándokhelyévé vált. A miséket egyaránt hallgatták a horvátok, a magyarok és a németek. 1909-től horvát búcsút tartottak Havasboldogasszony napján (augusztus első vasárnapja), amit az I. világháború 1915-ben megszakít. A búcsújárás újra indul 1922-től, egészen 1936-ig, majd a II. világégést követően 1946-tól folytatódik. 1950-től a búcsújárás megszűnt, a kegyhelyhez vezető utakat beszántották és a tölgy matuzsálemet is kivágásra ítélték. Az első Hubertusz-misét a vadászoknak és erdészeknek 1983 őszén, októberben tartották. 2015-ben a térség elhunyt erdészeinek, vadászainak emlékművet állítottak.