Dukai-Takách Judit emlékezete

Takách István birtokos és muzsai Vittnyédy Terézia leánya, született 1795. augusztus 9-én Dukán. Szülei gondos nevelésben részesítették, s mikor kora ifjúságában tanújelét adta költői tehetségének, maguk is buzdították az írásra. Négyéves korában sógorságba került Berzsenyi Dániellel, mikor ő 1799-ben feleségül vette a 14 éves Dukai Zsuzsannát. A költő szívesebben foglalkozott a sógornővel, mint a feleségével, aki beszélni sem tudott egyébről, mint a kolompárról és disznóhizlalásról. Amikor anyja 1811-ben meghalt, apja Sopronba vitte tanulni. Költői fejlődésében komoly fordulat következett be, amikor 1814 nyarán Döbrentei Gábor olaszországi útjáról hazatérőben barátaival, az ifjú Wesselényi Miklóssal és annak nevelőjével, Pataky Mózessel együtt meglátogatta őt. Gróf Festetics György, az irodalom barátja és pártfogója méltónak látta az 1817-ben Keszthelyen tartott Helikon ünnepélyre a magyar múzsa többi fölkentjei sorába őt is meghívni. Berzsenyi Dániel, dicsérően írt róla Kazinczy Ferenchez 1817. február 27-én kelt levelében. 1818-ban a 70 000 forintnyi örökséggel rendelkező költőnőt Göndöcz Ferenc vezette oltárhoz, akivel aztán Felsőpatyra költözött. Tizenkét évig élt 1830-ban elhunyt első férjével, s négy gyermekük született. 1832-től második férje Patthy István ügyvéd volt. Hirtelen jött tüdővészben halt meg 1836. április 15-én, Sopronban. Dukán, a község temetőjében egy kis fehér épületben található Dukai Takách Judit költőnő sírhelye. A falu központjában pedig még áll az egykori Dukai Takách-kúria, amelyet a „magyar Szapphó” életében édesapja építtetett.