Vasi vízgyógyászat és fürdőkultúra

Az ókori történelem kutatási eredményeiből, a régészeti leletekből levont következtetések alapján elmondható, hogy a hévizeket, ásványvizeket már a rómaiak is alkalmazták felüdülés, gyógyulás céljából; a kutakat kőbe foglalták. Ilyenek voltak a Vas vármegyeiek is; köztük a sóskúti (Sulz, Ausztria), a tarcsai (Bad Tatzmannsdorf, Ausztria) is. Szombathelyen, az egykori Savariában a fórumtól délebbre egy nagy közfürdő maradványait rejti a vármegyeháza alatti föld. Mozaikpadlójának töredékét a Savaria Múzeum őrzi. További fürdők feltételezhetők a szeminárium épületének déli szárnya alatt és a mai Romkertben található, 4. században épült palota délnyugati részén. Rohoncról (Rechnitz, Ausztira), Velem és Bozsok környékéről vezették a városba a hegyi források vizét csatornán keresztül; a víz nem csak a fürdőkbe, de a lakóházakba is eljutott. A középkorban a fürdőzés főleg kultikus és gyógyászati célokat szolgált, később a főúri és hivatalnoki körökben a felüdülés is célja volt. A szombathelyit 1525-ben, a kőszegit és a csepregit a 16. században már említették, a rohoncit, a németújvárit és a szalónakit a 17. században. 1763-ban Mária Terézia utasítást adott a helytartótanácsnak, hogy tárják fel a Magyarország területén található összes ásvány-, savanyú- és melegvizet. Vas vármegye közgyűlése Erhlinger Lajos megyei fizikust bízta meg ezzel, aki a tarcsai savanyúvízről és gyógyfürdőről készített jelentést: szerinte ezen ásványvízforráson kívül orvosi célra nem használtak mást addig. Az 1830-as években már Vas vármegye közgyűlése is fontosnak tartotta a területén lévő fürdőket: ezért foglalkozott azzal, hogy ezen fürdőkhöz vezető utakat rendbe hozzák, a betegeknek és a vendégeknek megfelelő étkezés legyen biztosítva – ennek figyelésével a járási főszolgabírót bízták meg. A korabeli írott munkák között található a kiscelli gyógyszerész, Fábri Károly írásai is, aki több vasi víz elemzését elvégezte. A 18. századtól az európai trendeknek megfelelően Vas vármegyében is lassú fejlődésnek indult a fürdőélet, amely a kiegyezés után élte első virágkorát.

A ma ismert és használt Vas vármegyei vízgyógyászati és fürdőhelyek:

Borgáta – A Kis-Somlyó hegy lábánál 1964-ben, olajkutatás közben 730 méter mélységben 47 Celsius-fokos termálvizet találtak. 1968. augusztus 20-án nyílt meg a termálfürdő. A termálvíz káliumban, nátriumban, kalciumban, magnéziumban és hidrogén-karbonátban gazdag, ami mozgásszervi, reumatikus panaszok esetén jótékony hatású.

Bük – A város határában az 1920-as években megkezdett, majd az 1950-es években folytatott kőolajkutató fúrások eredményeként 1282 méter mélyről, 65-70 méteres 58 Celsius-fokos, magas ásványianyag-tartalmú vízoszlop tört a felszínre. A büki termálvizet 1965-ben minősítette gyógyvízzé az Egészségügyi Minisztérium, amely 1979-ben pedig országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánította Bükfürdőt. Főleg csontritkulás, meszesedés, porckopás, egyéb mozgásszervi megbetegedések, egyes nőgyógyászati megbetegedések esetén javaslott használata.

Celldömölk: A vulkanikus szőlőhegy, a Ság lábánál fekszik a gyógy- és élményfürdő. A gyógyvíz magas nátrium-hidrogén-karbonát tartalmú (3330 mg/liter), kloridos típusú, lágy gyógyvíz; legjobb hatását a mozgásszervi panaszok gyógyításában fejti ki. A város 2016-ban gyógyhelyi rangot kapott, Celldömölk Vulkán Gyógyhely néven.

Körmend: A Mjus World Resort & Thermal Park modern fürdő,amely wellness részleg és a gyógy- és termálvizes medencékkel, finn szaunával, Kneipp váltófürdővel, török és római fürdővel, bio és whirlpool szaunákkal rendelkezik. A fürdő termálvize hidrokarbonátos, nátrium, kálium és magnézium tartalommal.

Kőszeg: A kőszegi vízgyógyászatnak erős múltja van: Dr. Dreiszker József hozott itt létre Hidegvíz-gyógyintézetet, szanatóriumot 1894-ben, mely ma már sajnos nem működik.  Gyógymódja is kipróbált volt: a módosított úgynevezett Prisnitz-féle vízgyógyeljáráshoz Kneipp-kúra járult. Ezen kívül Kőszeg rendelkezi egy ásványvizes kúttal, amely 600 méter mélységből, percenként 100-150 liter 19 Celsius fok hőmérsékletű kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos szénsavas vizet szolgáltat. A Sárkányfejes kút (a sárkányfej ma már nincs meg) a Szabó-hegy felé, a Hermina dűlőben található, normál időszakban bárki számára hozzáférhető kút, vize gyógyászati szempontból jelentős. Időről időre felmerül, hogy Kőszeg a klímája miatt is alkalmas lenne gyógyhely kiépítésére.

 Mesteri: Az 1964-ben Mesteri közelében végzett szénhidrogén-kutatófúrás 1800 méter mélyen 72 Celsius-fokos termálvizet tárt fel, melyre alapozva egy kicsi, családias fürdőt hoztak létre. A gyógyvíz több mint negyven éve gyógyítja a mozgásszervi, reumás panaszokat, de magas szénsavtartalma révén a vérkeringési zavarokat is.

Sárvár: A „Magyarország gyógyító vizei” leírása szerint kétféle gyógyvíz található itt. Sárvár környékén 1200 méteres mélységből 43 Celsius-fokos, 2000 méterről magas sótartalmú 83 Celsius-fokos gyógyvíz tör fel. Utóbbi fontos alkotórésze a nátriumklorid, a hidrogénkarbonát, a jód, a bróm, a fluor és számos nyomelem. A magas sótartalmú gyógyvízből lepárlással állították elő a híres Sárvári Termálkristályt. A 43 Celsius-fokos hidrogénkarbonátos termálvíz főként nátriumkloridot, hidrogénkarbonátot, nyomelemeket tartalmaz, ként és radont azonban nem. A fürdő és a parkja 55 ezer négyzetméteres területen fekszik, több mint 3600 négyzetméteres vízfelülettel, számos gyógyászati, egészségmegőrző és rekreációs szolgáltatással várja a látogatókat.

Szeleste: A 86-os főút mentén, a 150 éves Festetich Kastély és a 13 hektáros arborétum közvetlen szomszédságában található Az 55 fokos gyógyvíz a 2001 nyarán fúrt saját kútból, 1260 m mélységből tör fel, nátrium-hidrogén-karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Az ásványi anyagokban nagyon gazdag víz összetételénél fogva – több mint 5100 mg/l sótartalom – rendkívül kedvező hatást fejt ki a mozgásszervi, reumatikus, szív és érrendszeri, valamint a női és bőrgyógyászati betegségek gyógyítására, enyhítésére, ellenjavallata nincs.

 Szentgotthárd: A fürdő medencéit a barokk parkban eredő termálkút látja el jótékony, 36 Celsius-fokos termálvízzel. A nátrium-hidrogénkarbonátos, CO2-t tartalmazó termálvíz elősegítheti a mozgásszervi betegségek kezelését, sportsérülések utókezelését, jótékony hatással lehet neurológiai panaszok, valamint érrendszeri rendellenességek kezelésére, izomlazító fürdésre. Enyhítheti a kopásos ízületi betegségek, gerincproblémák okozta panaszokat, hatékony kiegészítője a különböző fizioterápiás és reumatológiai kúráknak. A banánfák és egész éven át zöldellő növények egy egzotikus nyaralás élményével kecsegtetnek; az egyedi stílusú fürdő 2008-ban építőipari nívódíjat nyert.

Szombathely: Két fürdő található a Csónakázó-tó közelében: a Tófürdő és az uszodához kapcsolódó Termálfürdő. A szombathelyi gyógyvíz ivókúrára ajánlott. A II. számú kút vizét a szakhatóság gyógyvízzé, illetve ásványvízzé minősítette. A vizsgálat megállapította, hogy a termálvíz nátriumban, kálciumban és magnézium hidrogén-karbonátban gazdag, összes oldott ásványi anyag tartalma meghaladja a 2000 mg/litert, Két évvel később a fürdő területén található másik kút (I/A  számú) vize is elnyerte ezeket a minősítéseket, Aqua Savaria névvel. Az ivókúra emésztőrendszeri megbetegedések esetén fejti ki kedvező hatását. Többek között ajánlott savtúltengéssel járó gyomor- és bélrendellenességekre, epehólyag és epe-utak rendellenességeinek kezelésére.

Vasvár: Páratlan természeti környezetben, a szentkúti ősbükkös tövében építették ki a családias fürdőt, ahol az oxigéndús levegő is külön érték. A kristálytiszta 78 Celsius-fokos víz 2370 méter mélyről ered. Vasvár is része a vízgyógyászat témájú, Vasi-Hegyháton létrehozott Kneipp térségnek, amelyben 13 település érintett 19 helyszínnel.