Szombathelyi Püspöki Palota

Szombathelyi Püspöki Palota

A szombathelyi Püspöki Palota hazánk egyik legszebb késő barokk stílusú épülete. Építtetője az egyházmegye első püspöke, Szily János volt.1778-ban kezdték el a munkát és 1783-ra már be is költözhetett a püspök. Az épület az egyházmegye vezetőinek lakhelyén kívül egyházkormányzati központ is volt. A Püspöki Palota reprezentatív termei és szobái az első emeleten találhatók. Az előszobát XVIII. századi bútorok díszítik, a falakon körben a szombathelyi püspökök arcképcsarnokát helyezték el. Az előszobából lehet belépni a legdíszesebb terembe, a két szint belmagasságú nagyterembe, amely három nagy ajtóval nyílik az erkélyre. Az elegáns kiképzésű terem a legszebb kora klasszicista alkotás a magyarországi emlékek között. A bronz dombormű hatását keltő freskók F. A. Maulbertsch alkotásai, témáját Szily püspök adta: Savaria történetének jelentős eseményei. A díszterem melletti szoba falát borító selyem tapétáról kapta nevét a Sárga szalon. Az ajtók felett Dorfmeister István játékos puttói láthatók, a sarokban egy díszvázával megkoronázott fehér fajansz kályha. Korabeli az ablakok közé elhelyezett, faragott, áttört lombdíszes keretezésű velencei tükör. Az emeleti sarokszoba a Szent Pál-terem. A helyiséget a fa lambériába befoglalt nagyméretű olajfestmények, Dorfmeister István pannói borítják. A képek témája: Szent Pál tanításai, melyeknek II. József egyházellenes intézkedései korában aktuális mondanivalója volt: az apostol hitbeli állhatatossága példa mindenkinek. Az északi szárny első szobája püspöki nappali és hálószoba is volt, ma a falakat borító vörös tapétáról kapta nevét. A könyvtárszoba mai formáját Mikes János alakította ki 1927-ben a szombathelyi püspökök magánkönyvtárából. A mennyezet négy sarkában Mayer Sándor szobrász Mária Terézia, Szily püspök, Mikes püspök és Habsburg Ottó gyermekkori portréját mintázta meg. Mikes János egy rejtett ajtót alakíttatott ki, amely mögött gyorsíró jegyzetelte a fontos tárgyalásokat. Az északi palotaszárny utolsó helyisége a püspöki kápolna. Legnagyobb értéke az oltár alabástrom feszülete, a kagylós fülkében elhelyezett püspöki trónus, egy intarziás vitrinben barokk, rokokó és XIX. századi kegyszerek láthatók. A kápolna mennyezetének kifestésére Maulbertsch kapott megbízást, de sajnos a munkát már nem tudta elvégezni. A ma látható festmény Reiszig Adolf műve, témája az Angyali üdvözlet. Szily János püspök lakosztályának fogadóterét képezte a metszetes szoba. A teljes falfelületet grafikák díszítik, melynek beosztását az asztalos és vasműves képzettségű Hefele tervezte meg. A 118 nagyméretű metszetet bemutató sorozat a püspök Róma iránti lelkesedésének tükörképe. Hazánk első archeológiai kőtára a palota földszintjén lévő Sala Terrena. A város már a középkorban is bővelkedett római kori kőemlékekben, a középkori vár falaiban is voltak beépítve római időből származó kövek, azonban az egyházi épületek építése során még nagyobb mennyiségben kerültek felszínre Savaria kövei. Ezeket a feliratos és művészi oszlop- és szobortöredékeket, sírkőfeliratokat a főpásztor a palota dísztermében és kertjében állíttatta ki. 1784-ben ezzel az archeológiai gyűjteménnyel létrejött az ország első kiállítóhelye.