Szent Vid, Velem

Szent Vid, Velem

A Kőszegi-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye az 589 méteres Szent Vid-hegy tetején álló kápolna és környéke, amely Közép-Európa egyik legismertebb bronzkori régészeti lelőhelye. A Velem község felett őrszemként magasodó kápolnát gyalog és autóval is könnyen meg lehet közelíteni. A hely népszerűségét a páratlan kilátás és a gyönyörű erdei környezet fokozza. A bronzkorban a Szent Vid-kápolna környékén kiterjedt és nagy jelentőségű városias település feküdt, melynek házait a hegygerinc körüli mesterséges teraszokra építették. Később kelták szállták meg, majd a Római Birodalom idejében egy őrtorony állhatott itt, amely a hegyek lábánál futó Borostyánkő utat és a Savaria vízellátását biztosító vízvezeték-rendszert ellenőrizte. Az avar korban a környéken több település is létezett, temetkezési helyeik régészeti feltárása az elmúlt évtizedekben történt meg. Már a Karoling-korban erődített hely volt, melynek sáncait az államalapítás idején is megújították. A vár egészen a XIII. század végéig állt, majd ezt követően a határmenti osztrák–magyar háborúskodás során elpusztult. A Szent Vid vértanú tiszteletére emelt kápolnát már a honfoglalás előtt is használták. 1713-ban Hilerian szerzetes a remetelakot és a kápolnát a még fennálló sarokbástya oldalán felújíttatta. A ma álló barokk épület végleges alakját 1859-ben nyerte el.